6. fejezet

Itt a 6. Rész. Nagyon örülnénk pár kominak!
Remélem tetszeni fog. Nagyon fáradt voltam mikor irtam. Akkor jo olvasást.!:) x

 

Hanna szemszöge:
Reggel arra ébredtem, hogy fekszem valakin, kiterülve. Hamarosan rájöttem, hogy ez a valaki Harry. Lehet, hogy egy kicsit furcsa, hogy csak most találkoztunk és már együtt alszunk, de féltem és ő itt maradt velem. Felemeltem a fejem róla és megszólaltam:
- Jó reggelt!
- Neked is!- mondta mosollyal, és megpuszilt. Erre én elpirultam és lehajtottam a fejem.
- Öhm. szóval bocsi.. remélem, hogy nem zavart a fejem. - mondtam akadozva, zavarban.
- Dehogy zavart. - mosolygott és felült az ágyon. Én persze rögtön az izmos testét bámultam. Láttam, hogy néz valamit rajtam. Odafordultam és megláttam mi volt olyan érdekes. Csak egy franciabugyi volt rajtam egy alig takaró pólóval. Én zavarba jöttem, lejjebb húztam a pólóm és kuncogva belenyomtam a fejem a párnámba. Egyszer csak nagy kezeit éreztem a derekamon. Simogatott. Tudtam, hogy az a célja, hogy megforduljak. Próbáltam sokáig bírni, de nem nagyon sikerült, így megfordultam. Elégedett mosolya kiült az arcára. Mellettem feküdt, egyik kezével a derekam fogta, gondolom azért, hogy ne meneküljek. Végül is ilyen szituációban elég zavarban voltam, de jól érztem magam vele.
- Szóval, miért takargatod magad előttem?- kérdezte. Ugye Harryt nem nagyon lehet zavarba hozni, rákérdez mindenre. Egyszóval pimasz.
- Hát.. csak szégyenlős vagyok. Mert mi van ha nem tetszem. Akkor miért 'mutogassam' azt ami annak a valakinek, akivel vagyok, ha nem tetszik.?!- válaszoltam kisit szomorúan.
- És mi van ha annak a valakinek teljesen jó vagy így, és tetszel neki?-kérdezte, vagyis szinte kijelentette. Én erre zavarba jöttem. Erre mit is mondhatnék?! Nem sokáig gondolkodtam ezen, mert kezeivel feljebb gyűrte a pólómat. Lenézett, majd belenézett a szemembe és vigyorogva megszólalt .
- Szóval szereted a franciát?
- Őő..igen. - válaszoltam zavartan, nem értettem mire célozott.
- Én is. - kacsintott és közelebb hajolt az arcomhoz. Lenézett a számra, majd vissza a szemembe. Ekkor esett le, hogy mire gondolt. A csókjára. Fogalmam sincs mennyi ideig csókolóztunk, de nagyon csodálatos volt. Mikor elváltak ajkaink rámosolyogtam és nevetve a nyakába borultam.
- Egyre jobban szeretem mindenből a franciát. - mondtam
- Én pedig egyre jobban bírlak téged. - mondta Harry.- Lehet, hogy csak 17 vagy, remélem nem bánod, hogy én idősebb vagyok.
De tényleg már most szeretek veled lenni. - mondta, és megpuszilt.
- Én is szeretek veled lenni. - válaszoltam.

Anne szemszöge:
Egész nap a randira vártam. Készülődtem, válogattam a ruhák között. A szobám, akár egy csatatér. Ruhák, pulcsik, pólók, egyéb dolgok szétszórva mindenfelé.
- Ann, hol van a..-nyitott be Hanni- Jesszus.. itt mi történt?
- Hát nem tudom, hogy mit vegyek fel. És már lassan megőrülök.
- Akkor segítek.
- Köszönöm.. - mondtam és eldőltem az ágyon.
- Mit szólnál ehez?- kérdezte Hann és felmutatott egy pink-fehér ruhát. Jó választás volt.

- Köszii! - öleltem meg.
Elmentem zuhanyozni, Zayn 7re jön értem. Szóval sietek mert 5 óra van. Nekem sajnos ennyi idő kell készülődni. Zuhanyzás után felvettem a fehérneműm és megcsináltam a sminkem. Egy kis szempillaspirál, rózsaszínes szemfesték és szájfény. Nem akartam túlzásba vinni. Megcsináltam a hajam, Begöndörítettem és középen feltűztem. Felvettem a ruhát, hozzá egy magassarkút.
Háromnegyed 7 volt. Már nagyon izgatott voltam. Hanni valamennyire lenyugtatott. 7 óra. A hotelszobán kopogtattak. Remegő térdek, pillangók a hasban és hasonló érzések közepette nyitottam ki az ajtót. Ezek az érzések fokozódtak, amikor megláttam Zaynt. Fekete farmer, kockás ing, a vállán egy zakó. A haja tökéletesen belőve. Édes, cuki mosoly.
- Szia Anne!- mondta, majd megpuszilta az arcom
- Szia!- pirultam el.
- Akkor mehetünk?- kérdezte
- Persze.
- Ugye tudod, hogy gyönyörű vagy?!- mondta Zayn a liftben, majd tetőtől-talpig végigmért.
- Köszönöm.
Kiértünk a hotelből, beültünk Zayn autójába.
- Úgy gondoltam, hogy elősször elmennénk egy étterembe, utána pedig átsétálnánk valamerre. Benne vagy?- mondta .
- Rendben. Benne vagyok. De merre van az a valamerre? - kérdeztem.
- Az titok.- kacsintott.
Odaértünk az étterembe. Zaynnel rendeltünk, közben beszélgettünk.
- Anne. Mesélj magadról. Van testvéred?
- Igen, van egy bátyám. És neked?
- Tudom, hogy tudod.- mondta mosolyogva.
- Igen.. Nem tagadom, de ez olyan ciki.- válaszoltam őszintén.
- Miért lenne az? Szerintem aranyos, hogy rajongasz értem.
- Hé. - mondtam és lefordítottam a fejem.
A pincér kihozta a vacsorát. Nagyon finom volt. Zayn kifizette a számlát és elindultunk sétálni. Séta közben Zayn óvatosan összekulcsolta ujjait az enyémekkel. Én mosolyogva felnéztem rá.
- Zayn.. Köszönök mindent.
- Ugyan. nincs mit. Még most jön a meglepetés.- kacsintott rám.
Csendben ballagtam Zayn mellett. Pár perc múlva megszólalt.
- Hát Anne, itt lenne a meglepetésem.
Felnéztem és megláttam a London Eye-t.

Ránéztem Zaynre és nyakába borultam.
-Köszönöm. Nagyon kedves tőled.
- Igazán nincs mit. De előbb szálljunk fel rá. Ott mégjobban fogod magad érezni.
Beszáltunk egy kapszulába, és elindultunk felfelé.
- Anne, figyelj rám. Tudom, hogy elég furcs szituációban találkoztunk, szóval az is, hogy kórházban, de főleg a törölközős dolog. Bár azt nem igazán bánom. Szóval.. megkedveltelek. Lehet, hogy fiatalab vagy, de nem érdekel. Az nem számít. Kedvellek. Te hogyan érzel irántam? Kérlek mondd el.
A szívem kétszer olyan gyorsan vert a szavai hallatán.
- Én is nagyon kedvellek. Már régóta.. - pirultam el- És ezt is köszönöm, hogy elhoztál ide. Ez is sokat jelent nekem. Az álmom válik valóra. Ami az volt, hogy itt lehessek a nagy Ő vel... hupsz.- elárultam magam. jáj. 'béna, béna, béna' mondtam magamban. Zayn viszont örült a kijelentésemnek.
- A nagy Ő-vel? Tényleg rám gondoltál?- kérdezte.
Aprót bólintottam és a talajt kezdtem el bámulni.. Viszont bekövetkezett a filmbe illő pillanat Zayn megfogta államat és felfordította, hogy belenézhessen a szemembe. Térdeim elkezdtek remegni, amikor megláttam barna szemeit.
Arcával közeledett felém, és száját rátapasztotta ajkaimra. Zayn átölelte a derekam, én átkulcsoltam a kezeimet a nyakán. Belemosolyogtam a csókunkba, amikor Zayn egy kicsit megcsikizte derekam. Ezzel egy kicsit felszabadultam. Nem foglalkoztam azzal, hogy izgulok, csak Zaynnel és a tökéletes pillanattal. Mikor elváltak egymástól ajkaink, Zayn rámmosolygott és megpuszilta a homlokom. Megállt a kapszula, visszasétáltunk a kocsihoz.
Elindultunk hazafelé a hotelhoz. Én csak mosolyogni tudtam és Zaynt bámultam. Gyönyörű srác. 'Lebuktatott', amikor elvigyorogta magát.
-Te is gyönyörű vagy Ann.- mondta Zayn. Szóval olvas a gondolataimban?!
Leparkoltunk a hotel előtt, Zayn kisegített az autóból. Felmentünk a lakosztály elé.
- Tényleg köszönök mindent. - mondtam és megpusziltam az arcát.
- Tényleg nincs mit. Szeretek veled lenni. - mosolygott és megint megcsókolt. Az az érzés amit közben átélek, az leírhatatlan.
- Majd beszélünk még. Jó éjszakát Anne!
- Neked is!
Bementem az ajtón, nekidőltem az ajtónak és vigyorogva lecssztam a földre.

 

 

5. fejezet

Sziasztok itt van az új rész! LÉGYSZII KOMIZZATOK nagyon boldoggá ténnétek minket! Jó olvasást : Sz & G

 

 

5. Fejezet

 

Zayn szemszöge:

Sokat gondolkodtam, hogy mit is csináljunk, hogy hova is vigyem igazából. Valami romantikusat akartam, de mégse olyat, ami túlzás lenne.

-          Vajon mi legyen, mégis hova- töprengtem magamban.

Végül a választásom a kedvenc éttermemre, romantikus séta és utazás a London eye-on.

 

 

 

Szerintem tetszeni fog neki. Csak agyaltam és agyaltam. Ilyen még sosem volt velem, hogy ennyit agyalok egy lányon. Általában nem szoktam magam túlzottan elkötelezni másokkal. Szerettem a szabadságomat, azt, hogy nem mondják meg nekem, hogy mit csináljak, hogy hova menjek, vagy, hogy hol voltam és kivel, meg hogy mit csináltam. Szeretek független lenni, de vele el tudnám képzelni az életem. Furcsa érzés ez nekem. Gondolataimba mélyedve hajtottam le a fejem és aludtam el.

 

Anne szemszöge:

Egész éjjel csak töprengtem a ruhámon és az sms-en. Vajon hova visz, és mit fogunk csinálni, talán megcsókol? És ha elhúzom a fejem? Nem tudom… hmm…

-          Kisasszony jó lenne, ha aludna és kipihenné magát, mert fáradt lesz ha nem így tesz- szólt be a nővérke az ajtóból

Mosolyogtam egyet és újra elmélkedtem. Ezek gondolatok közt hunytam le a szemem és aludtam el.

 

 

Hanna szemszöge:

Kimentem az erkélyre és a vállamon egy vízcsöppöt éreztem. Már lehette érezni az eső illatát és szelét. Tudtam, hogy nagy vihar lesz, mert nagyon sötét felhők voltak az égen. Bár köztudott, hogy Londonban elég gyakran esik az eső, így az emberek, már megszokhatták. Talán a villámlás és az égdörgés ilyesztett meg engem a legjobban, talán ettől féltem mindig is. Nem tudom. Félelem járta át egész testemet, mikor az ég hírtelen megvillant és hatalmas dörgés hallatszott a fejem felett. Gyorsan bementem és behúztam a függönyt. A következő percben egy kopogást hallottam. Vajon ki lehet az ilyen későn? Óvatosan nyitva az ajtót pillantottam meg göndör fürtjeit és zöld szemeit.

-          Szia, szépségem a kocsiban hagytad a pulcsid.

Mikor ezt kimondta rémülve ugrottam karjaiba és nyomtam a fejemet a mellkasába.

-          Mi a baj? Miért reszketsz? Hallod? - simította meg hajamat és adott rá egy puszit

-          Félek – suttogtam vállára

-          De mitől? Bántott valaki? Kicsinálom, ha igen – mondta aranyosan

-          Nem, nem bántott senki csak félek… a villámoktól meg a dörgésektől.

-          Jajjj – húzott magához még közelebb

Félelmetes volt ez a nagy lakás így egyedül. Szinte minden porcikám remegett az ijedtségtől.

-          cssss - nyugtatott Harry simogatva hátamat

-          Maradj, itt kérlek, nagyon félek

-          Jó itt maradok!- mosolygott

Lassan megnyugodtam és elmentem letusolni. Gyorsan felvettem a pizsim míg Harry kint csinált valamit.

-          Jössz Hannus? – kiabált göndörke kintről

-          Megyek 1 perc és kész vagyok – kiabáltam ki a fürdőből.

Mikor kimentem Harry mosolygós arcával találtam magam szemben, ahogyan ült az ágyam szélén.

-          Éhes vagy? - kérdeztem tőle már én is mosolyogva

-          Igen nagyon, főzhetnénk valamit, ha gondolod – jött oda és nyomott egy puszit az arcomra

-          Benne vagyok.

Bementünk a konyhába, majd kiegyeztünk egy tejbedarában.

 

 

 

Gyorsan elkészült. Leültünk az asztalhoz és belekezdtünk. Harrynek már a harmadik kanál után lett egy csoki bajsza és hát nem kell mondani, hogy nekem is.

-          Aranyos a csoki bajszod – bökte oda nekem vigyorogva

-          A tiéd is – vigyorogtam vissza

-          Van egy ötletem, hogyan tüntettetjük el.

Odacsusszant mellém és ajkait az enyémre helyezte ezzel eltüntetve bajszunkat.

-          Na így gondoltam – mondta kaján vigyorral az arcán

Elmosogattunk a vacsora után és miután minden csillogott villogott Harry elment megfürdeni. Addig én felhívtam barátnőmet, hogy, hogy van.

-          Sziiia Ann hogy vagy? Már aggódtam miattad!

-          Sziia Hannus már sokkal jobban vagyok, el se tudod képzelni, hogy mi történt. – mondta izgatottan.

-          Na, mi? Mondd már!

-          Zayn randira hívott meg édes dolgokat mondott, de majd hosszabban meg részletesebben szóban mert így nagyon hosszú

-          Oké juuj már nagyon várom, hogy lássalak meg, hogy mesélj!

-          Én is, puszikállak nagyon vigyázz magadra!

-          Ne aggódj, vigyázok, meg vigyáznak rám! – kuncogtam bele a telóba

-          Ezt hogy érted? Csak nem? Ott van Harry?- kíváncsiskodott

-          Igen itt, mert nagy vihar van és dörög meg villámlik, de majd én is elmesélem, hogy, hogyan jött fel megy ilyenek.

-          Oksa. Jujj annyira mázlisták vagyunk, a világ legjobb pasijával fogsz együtt aludni én meg randizni.

-          Hát igen azok vagyunk, de most már megyek, mert hamarosan kijön a fürdőből.

-          Okéé jó éjt és jó légy! Sziaa Puszkaa

-          Neked is jó éjt és te is légy jó! Puszikázlak sziiaaa

Pont akkor tettük le mikor Hazza kilépett az ajtón egy szál bokszerben. Azt hittem, hogy abban a pillanatban elájulok. Kikerekedett szemekkel figyeltem kockás felsőtestét.

-          Mi az? Mit figyelsz rajtam ennyire?

Tudta, hogy izmos felsőtestét figyelem, de nem fixírozta tovább.

-          Kérdezhetek valamit? – ült éle mellém

-          Igen persze – mondtam

-          Volt már barátod? – kérdezte óvatosan

-          Nagyon hosszú kapcsolatom még nem volt

-          Értem… Most már aludnunk kéne, mert fáradt leszel holnap és akkor nem tudsz eljönni velem valahova.

-          Juuj hova megyünk?

-          Nem megyünk, sehova ha nem leszel kipihent!

-          Jó aludjunk akkor!

-          Jó de előtte lesz egy utolsó kérdésem – mosolygott Harry kaján vigyorral arcán – mi a kedvenc színed

-          Azt hiszem, hogy a zöld

-          Oksa most már aludjunk.

-          Jó éjszakát Harry – mondtam

-          Neked is szépségem – majd adott egy puszit a hajamra

Hozzábújva, mellkasára téve fejemet aludtunk el ölelésében.

4. fejezet

Sziasztok olvasóók!:) itt lenne a 4.fejezet.. Remélem tetszeni fog! Nagyon- nagyon örülnénk, ha írnátok komit! Köszönjünk előre is! Hát akkor jó olvasást! :)xx G.&Sz.

 

4.fejezet

Hanna szemszöge:

Egy kocsiban utazni Harryvel… Ez már kezd meg szokottá válni, már amennyire ez lehetséges. De nem mindegy, hogy hova utazunk.

- Harry - szólítottam meg halkan.

- Mondd csak- nézett rám egy pillanatra a vezetésből.

- Elmondod, hogy merre megyünk?

- Nem, nyugi olyan 15 perc és ott vagyunk, semmi extra nem lesz. - válaszolt egyszerűen, nagy vigyorral.

- De ha tudtam volna, hogy megyünk valamerre legalább átöltözök.

- Jó vagy így.. szeretem, ha egy lány egyszerűen,természetesen is csinos és szép. - mondta szép mosollyal.

 

Harry szemszöge:

 

Nem csak udvarlásból mondtam Hannának, hogy szeretem a természetes lányokat. Tényleg így gondolom.

- Hát köszönöm. - mondta Hanna és elpirulva elfordította a fejét, az ablakon nézegetett kifelé. De egy ilyen jó pillanatot nem szabad elszalasztani.

Megfogtam óvatosan az arcát és magam felé fordítottam. Majd megpusziltam az arcát, miközben 'magamba szippantottam' az epres samponjának illatát. Legszívesebben megcsókoltam volna, de nem szeretnék rámenős lenni. Majd, ha eljön a tökéletes pillanat. Talán a randi helyszínemen, a Hyde parkban.

 

Anne szemszöge:

 

Hanni elment Harryvel. Őszintén megmondom, örültem neki, hogy kettesben vagyok Zaynnel. Viszont attól féltem, hogy ha esetleg nem lesz témánk, akkor meg fog unni. De ezeket a gondolatokat elkergettem a fejemből és Zaynre figyeltem.

- És hogy-hogy kórházban vagy? Mi történt?- kérdezte kíváncsian.

- Hát ez egy elég érdekes és ciki történet. Ugye  Hannával Magyarországról jöttünk ide, Londonba. Először ültünk repülőn.. és hát rosszul lettem.. nagyon..Ezért bejöttünk a kórházba..

- Értem, az nem lehetett kellemes.. de hogy jön Harry a képbe?- kérdezte mosollyal.

- Ohh. az már egy viccesebb történet..-vigyorodtam el-  Hanna is rosszul lett egyszer..és az előttünk ülő csuklyájába hányt, aki Harry volt.

- Megnéztem volna Hazz arcát. Bár Hanna szép lány, úgyhogy nem hiszem, hogy haragudott rá.. Sőt látszik, hogy nem haragszik rá.

- Igen..Hanna gyönyörű lány. - mosolyodtam el.

- Bizony, de van aki nála jobban tetszik nekem. - mondta Zayn.

- Értem.. és ki a szerencsés jelölt?- próbáltam nem törődni azzal, hogy lehetséges, hogy nem tetszem neki, így a randit is lemondja.

- Te -mondta Zayn majd kezét az enyémre csúsztatta. Hát nem tudom, hogy tudjátok-e milyen az az érzés amikor hirtelen ideges leszel, pillangók a hasban és ennek tetejében el is pirulsz. Hmm..igen, hát ez akkor van amikor az van a közeledben, akit kedvelsz.

Én semmit nem tudtam tenni. Csak mosolyogtam  és a szemeibe néztem.

- És mi szél hozott Titeket Londonba?- mosolygott- nem mintha bánnám.- mondta majd kezébe vette a kezemet.

- Tudod ez az álomvárosunk.. Már nyolcadikos korunk óta ide vágyunk.. A sok látványosság. Mindig is a ' nagy Ő vel' a London Eye-on szerettünk volna lenni. Meg - túrtam zavartan a hajamba- ha London, akkor One Direction. Igen..bírunk Titeket.-sóhajtottam fel. Az utolsó mondatom hallatán elvigyorodott.

- Jól hallottam? Szeretsz minket?

 

 

-Akkor azért volt olyan rémült és meglepett az arckifejezésed, amikor megláttál, itt az ágyadon.

-Igen, azért is. Meg nem mindennap ül egy ilyen fiú a szobámban.-mondtam elpirulva.Pár perc múlva  a doktor úr bejött, hogy lassan elkéne mennie Zaynnek.

- Figyelj, akkor én megyek, maradnék még, de mennem kell. De holnap kiszabadulsz innen, ha jól tudom. Remélem nem gondoltad meg magad a randival kapcsolatban.- mondta Zayn.

- Nem, szívesen elmegyek veled. - mosolyogtam. - és köszönöm, hogy itt voltál velem.

-Ugyan -legyintett- ez semmiség. És pihendd ki magad.- mondta majd közelebb hajolt és megpuszilt. A puszi egy kis semmiségnek hangzik, főleg ha egy átlagos személytől kapod. Csak számomra Zayn egyátalán nem átlagos.

Mosolyogva integetett és elment. Azt hiszem, most az egyszer örülök, hogy kórházban vagyok.

 

Harry szemszöge:

Udvariasan kisegítettem Hannát a kocsimból. Félve fogta meg a kezem, amikor kiszállt. Igaz, ez még nekem is új. De nekem magabiztosnak kell lennem. A parkban sétáláskor Hanni megszólalt.

- Harry, nagyon köszönöm, hogy elhoztál ide. - mondta és a földet bámulva, kavicsokat rúgdosva ment a kivilágított parkban.

- Szívesen elhoztalak. Még csak ma ismertelek meg, de minél többet szeretnék veled lenni.-eközben összekulcsoltam ujjaimat az övével. Félve rám pillantott és vigyorgott. Nem bírtam tovább, pár lépés után megállítottam a sétálásba, magam felé fordítottam és mindkét kezét megfogtam. Gyönyörű tekintetét rám emelte, szemei csillogtak. Majd belekezdtem a mondandómba.

Hanna szemszöge:

A világ érzései közül az egyik legjobb érzés, amit átéltem. Harry szemeibe nézni miközben édesen mosolyog és a kezeiben tartja az enyéimet.

- Hanna, szeretnék valamit mondani neked. - mondta Harry

- Mondd csak.- próbáltam nyugodt maradni és leplezni, hogy mit érzek iránta.

- Hanna, nagyon jól érzem magam veled, és remélem, hogy eljönnél velem egy második randira. Mert ugyebár ez az első.

- Szívesen elmegyek veled, és igen ez az első randink, szerintem. Én azt hallottam, hogy Harry Styles az első randin....

Nem tudtam befejezni a mondatomat, mert Harry a csábító ajkait az enyémekre helyezte. Édes, érzéki, csodálatos, mennyei. Ilyen szavakkal tudnám jellemezni a csókunkat. Nyelve lassú táncot járt az enyémmel. Mikor körülbelül egy perc után elváltak ajkaink - ami sokkal többnek tűnt - gyönyörű szemeivel rámnézett és befejezte a mondatomat.

 

- ...szeret túlesni az első csókon. Pontosan. És ha ilyen szép lányokkal találkozik, mint te,akkor sokszor repetázik is. - mondta vigyorogva

Én csak elnevettem magam.

- Induljunk vissza a kocsihoz. Hazaviszlek.

- Rendben. Köszi.- mosolyogtam és nagy erőt véve magamon, most én csúsztattam kezemet az övébe. Lenéztem a kezünkre és megszólaltam - Remélem nem baj.

- Ha baj lenne, akkor furcsa férfi lennék. - mondta Harry.

Beültünk az autóba.

- Bekapcsolod a rádiót?- kérdeztem félénken.

-Persze

Mikor bekapcsolta, komolyan úgy felröhögtem, hogy ezt magamtól sem vártam volna. Mit hallok meg amikor bekapcsolta? TwentyTwooooooo. Taylor Swift híres száma.

- Na jól van Hannus.. Ezt a kiröhögést nekem vagy Taylornak szántad?- kérdezte Harry.

- Hát, talán Taylornak. Ne haragúdj, tényleg nem akartalak megbántani, csak úgy gondoltam, hogy már te sem bírod a csajt. Tényleg bocsi.

- Nagyon édes, ahogy a bocsánatomért esedezel, és valóban nem bírom már Taylort. - e mondata után felhangosította a rádiót és együtt 'énekeltük'( ordítottuk ) a számot és egymáson röhögtünk. Hihetetlen ez a srác. Egy igazi ajándék az élettől. Jobb bármilyen ajándéknál. Persze, lehet, hogy korai ilyet mondani, de  akkor is így érzem. Harryvel valahogy elkalandoztunk a hotelig, ahol lakunk most Annel. Furcsa lesz az első nap nélküle. De holnap már jön.

- Hát akkor nagyon köszönöm, hogy elhoztál, és a randit. Meg mindent köszönök.

- Igazán nincs mit. De mi mindent köszönsz?- kérdezte Harry.

- Hát.. csak..- piszkáltam a pulcsim cipzárját- azt, hogy itt vagy velem.- néztem rá, majd elpillantottam. Nem szeretem, ha valaki zavarba hoz és elpirulok.

Ezután Harry mefogta az állam és maga felé fordította, majd egy hosszú csókot adott a számra.

- Mondtam, hogy szeretek repetázni.- vigyorgott.

Nevetve öleltem magamhoz. A világ másik legjobb érzése a csókja, és a kézfogása után. Egyszerűen benne minden jó.Jó?! Tökéletes.

- Akkor majd beszélünk. Jó éjt. - köszöntem el.

- Majd hívlak. És álmodj szépeket!

Mikor felértem, vigyorogva dőltem be az ágyba.

 

Anne szemszöge:

Nem tudtam elaludni, a mai napon gondolkoztam. Este 10kor megrezzent a telefonom, vagyis sms-em jött. Zayn írt. Izgatottan nyitottam meg az üzenetet.

 

Szia Anne! :) Remélem nem keltettelek fel. Holnap majd még hívlak a randival kapcsolatban. Már nagyon várom. Ha egy ilyen kinyúlt pólóban ilyen jól nézel ki, hajt a kívácsiság, hogy 'randiruhában' milyen vagy. Na de jó éjszakát! Zayn x

 

10-szer elolvastam és végig csak vigyorogtam. Azt hiszem, most a randiruhámon fogok agyalni, nem a mai nap történésein..

3. fejezet

3. Fejezet

 

Sziasztok bocsi kicsit csúsztunk megértéseteket köszönjük. De itt van az új rész remélem tetszik: ha igen akkor írjatok megjegyzéseket a részek alá, hogy mi a véleményetek! Jó olvasást: Sz  & G :)

 

Anne szemszöge:

Bementem a fürdőbe a ruháimmal, gyorsan felöltöztem és kimentem. Még mindig ott ült az ágyamon a telefonomat nyomkodva. Melléülve láttam a kezében az én telomat is, kérdőn néztem rá.

-          Mit csinálsz? –kérdeztem

-          Beleírtam a számomat a telódba meg elmentettem a tiédet.

Mosolyogtam egy nagyot. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer itt leszünk kettesben és, hogy ilyen jól megértjük egymást. A szívem egyre jobban vert már éreztem kitörni, mikor mutató ujjával megsimította arcomat.

-          nem láttam én még hozzád fogható lányt, pedig elhiheted, hogy nagyon sok lánnyal találkoztam már

Szavaiba már belepirultam mikor elmosolyodott, fehér fogait mutatva.

 

 

Hanna szemszöge:

Harryvel még kicsit dumáltunk odakint és készültem visszaindulni Annehez

-          te hova, hova? –ragadta meg kezemet

-          gondoltam megnézem Annt - válaszoltam egyszerűen

-          szerintem hagyd őket még egy kicsit, addig mi is csinálhatnánk valamit - perverz mosoly

 

-          hááátt… nem tudom, lehet, hogy szüksége van rám, a barátnője vagyok.

-          Biztosan nélkülözni tud egy órára vagy kettőre - nevette el magát

Gyorsan bementem Annehez elkéretőzni max 2 órára. Nem ért nagy meglepetés. Egymás mellett ülve susmogtak. Kicsit a frászt hoztam rájuk, mire ők kicsit távolabb húzódtak egymástól.

-          nem akartalak titeket megzavarni, csak szólni akartam, hogy elmegyek egy kicsit Harryvel ha nem baj! Ugye nem? – néztem Annre - Zayn figyelj rá légyszi míg nem vagyok itt jó?

-          Nem kell rám figyelni! - szólalt meg morcos arccal

-          De szívesen itt maradok-kacsintott Annre

-          Akkor jó, mert nem tudom, mikor jövök

Anne igaz barát volt. Tudta mindig, hogy mire volt szükségem és nagyon aggódott mindig miattam, még akkor is mikor csak 10 percre tűntem el.

-          nyugi Ann vigyázni fogok rá – lépett be a göndörke az ajtón.

-          Jó de télleg vigyázz rá, mert ha nem akkor neked véged van! – fenyegetőzött

Szerettem barátnőm humorát, és aggódását. Én is épp ugyan így viszonyultam hozzá. A bajban mindig ott voltunk egymásnak és segítettük egymást. Gondolataimból egy kéz rántott ki.

-          Na, gyere, mert nem hozlak ám vissza! – mondta Harry kuncogva

-          Csak azt merd megcsinálni – már messziről hallottam barátnőm hangját.

 

Harry szemszöge:

 

Különleges lánynak különleges meglepetés. Gondoltam magamban mikor beültünk az autómba. Hallgatása megürített, egész úton. Miért nem beszél? Valami rosszat csináltam? Nem értem… Mit csináltam? Hát nem tudom. Inkább megkérdezem.

-          Van valami baj? Olyan csöndes vagy – mondtam vigyorral arcomon

-          Semmi csak... - csuklott el hangja

Semmi csak? Én ezt nem fogadom el válaszként. Nem az a fajta vagyok, aki ha kérdez, nem válaszolnak neki tisztán és érthetően. Az fix, hogy valahogyan szóra fogom bírni.

-          Téves válasz – próbáltam viccelődni – nem fogadom el, mondd el, hogy mi a baj, hogy miért vagy ilyen csöndes. Már ismerlek annyira, hogy tudjam, nem mondod el. Vannak eszközeim, hogy kiszedjem belőled.

-          Úgy se fogod kiszedni belőlem. – incselkedett velem

-          Azt mondod? Biztos vagy te ebben? – mondtam kaján vigyorral arcomon

-          Igen biztos

Az idegeimre ment ezzel a magabiztosságával, majd én megmutatom neki, hogy nem tudja magában tartani. Válogattam eszközeim közül, majd döntöttem. Lassan vándorolt a kezem felé, mire ő kicsit arrébb húzódott. Átlagos reakció. Folytattam előbbi tetteimet. Közelítettem felé.

-          Befejezem, ha elmondod miért nem szóltál eddig egy szót sem.

-          Igazából csak elgondolkoztam az eddigi életemen, hogy mit értem el eddig és, hogy még mi az amit el szeretnék érni. Például nekem most azzal, hogy itt vagyunk Annel, egy álmunk válik valóra.

-          Értem – mosollyal viszonoztam, hogy ilyen őszinte volt velem.

 

 

Zayn szemszöge:

Nagyon örültem, hogy kettesben maradhattunk egy kicsit, hisz meg akartam ismerni, érdekelt, hogy miért van itt és, hogy honnan jött, meg úgy minden, ami vele kapcsolatos. Aranyos lány első benyomásra így ítéltem meg. Valami felejthetetlent-élményt akartam neki szerezni. Már biztos voltam magamban: Elhívom randira.

- Anne kérdezhetek valamit? –kérdeztem félénken

- Persze mondd nyugodtan

- Eljönnél velem randizni?

Tátott szájjal döbbent le.

- Na, mit válaszolsz? Igen vagy nem?

Kicsit gondolkozott majd válaszolt.

- Igen nagyon szívesen elmegyek veled, hova megyünk?

- Az legyen meglepetés.