2013. június 23., vasárnap

5. fejezet


Sziasztok itt van az új rész! LÉGYSZII KOMIZZATOK nagyon boldoggá ténnétek minket! Jó olvasást : Sz & G

 

 

5. Fejezet


 

Zayn szemszöge:

Sokat gondolkodtam, hogy mit is csináljunk, hogy hova is vigyem igazából. Valami romantikusat akartam, de mégse olyat, ami túlzás lenne.

-          Vajon mi legyen, mégis hova- töprengtem magamban.

Végül a választásom a kedvenc éttermemre, romantikus séta és utazás a London eye-on.
 
 
 
Szerintem tetszeni fog neki. Csak agyaltam és agyaltam. Ilyen még sosem volt velem, hogy ennyit agyalok egy lányon. Általában nem szoktam magam túlzottan elkötelezni másokkal. Szerettem a szabadságomat, azt, hogy nem mondják meg nekem, hogy mit csináljak, hogy hova menjek, vagy, hogy hol voltam és kivel, meg hogy mit csináltam. Szeretek független lenni, de vele el tudnám képzelni az életem. Furcsa érzés ez nekem. Gondolataimba mélyedve hajtottam le a fejem és aludtam el.

 


Anne szemszöge:

Egész éjjel csak töprengtem a ruhámon és az sms-en. Vajon hova visz, és mit fogunk csinálni, talán megcsókol? És ha elhúzom a fejem? Nem tudom… hmm…

-          Kisasszony jó lenne, ha aludna és kipihenné magát, mert fáradt lesz ha nem így tesz- szólt be a nővérke az ajtóból

Mosolyogtam egyet és újra elmélkedtem. Ezek gondolatok közt hunytam le a szemem és aludtam el.

 
 

Hanna szemszöge:

Kimentem az erkélyre és a vállamon egy vízcsöppöt éreztem. Már lehette érezni az eső illatát és szelét. Tudtam, hogy nagy vihar lesz, mert nagyon sötét felhők voltak az égen. Bár köztudott, hogy Londonban elég gyakran esik az eső, így az emberek, már megszokhatták. Talán a villámlás és az égdörgés ilyesztett meg engem a legjobban, talán ettől féltem mindig is. Nem tudom. Félelem járta át egész testemet, mikor az ég hírtelen megvillant és hatalmas dörgés hallatszott a fejem felett. Gyorsan bementem és behúztam a függönyt. A következő percben egy kopogást hallottam. Vajon ki lehet az ilyen későn? Óvatosan nyitva az ajtót pillantottam meg göndör fürtjeit és zöld szemeit.

-          Szia, szépségem a kocsiban hagytad a pulcsid.

Mikor ezt kimondta rémülve ugrottam karjaiba és nyomtam a fejemet a mellkasába.

-          Mi a baj? Miért reszketsz? Hallod? - simította meg hajamat és adott rá egy puszit

-          Félek – suttogtam vállára

-          De mitől? Bántott valaki? Kicsinálom, ha igen – mondta aranyosan

-          Nem, nem bántott senki csak félek… a villámoktól meg a dörgésektől.

-          Jajjj – húzott magához még közelebb

Félelmetes volt ez a nagy lakás így egyedül. Szinte minden porcikám remegett az ijedtségtől.

-          cssss - nyugtatott Harry simogatva hátamat

-          Maradj, itt kérlek, nagyon félek

-          Jó itt maradok!- mosolygott

Lassan megnyugodtam és elmentem letusolni. Gyorsan felvettem a pizsim míg Harry kint csinált valamit.

-          Jössz Hannus? – kiabált göndörke kintről

-          Megyek 1 perc és kész vagyok – kiabáltam ki a fürdőből.

Mikor kimentem Harry mosolygós arcával találtam magam szemben, ahogyan ült az ágyam szélén.

-          Éhes vagy? - kérdeztem tőle már én is mosolyogva

-          Igen nagyon, főzhetnénk valamit, ha gondolod – jött oda és nyomott egy puszit az arcomra

-          Benne vagyok.

Bementünk a konyhába, majd kiegyeztünk egy tejbedarában.
 
 
 
Gyorsan elkészült. Leültünk az asztalhoz és belekezdtünk. Harrynek már a harmadik kanál után lett egy csoki bajsza és hát nem kell mondani, hogy nekem is.

-          Aranyos a csoki bajszod – bökte oda nekem vigyorogva

-          A tiéd is – vigyorogtam vissza

-          Van egy ötletem, hogyan tüntettetjük el.

Odacsusszant mellém és ajkait az enyémre helyezte ezzel eltüntetve bajszunkat.

-          Na így gondoltam – mondta kaján vigyorral az arcán

Elmosogattunk a vacsora után és miután minden csillogott villogott Harry elment megfürdeni. Addig én felhívtam barátnőmet, hogy, hogy van.

-          Sziiia Ann hogy vagy? Már aggódtam miattad!

-          Sziia Hannus már sokkal jobban vagyok, el se tudod képzelni, hogy mi történt. – mondta izgatottan.

-          Na, mi? Mondd már!

-          Zayn randira hívott meg édes dolgokat mondott, de majd hosszabban meg részletesebben szóban mert így nagyon hosszú

-          Oké juuj már nagyon várom, hogy lássalak meg, hogy mesélj!

-          Én is, puszikállak nagyon vigyázz magadra!

-          Ne aggódj, vigyázok, meg vigyáznak rám! – kuncogtam bele a telóba

-          Ezt hogy érted? Csak nem? Ott van Harry?- kíváncsiskodott

-          Igen itt, mert nagy vihar van és dörög meg villámlik, de majd én is elmesélem, hogy, hogyan jött fel megy ilyenek.

-          Oksa. Jujj annyira mázlisták vagyunk, a világ legjobb pasijával fogsz együtt aludni én meg randizni.

-          Hát igen azok vagyunk, de most már megyek, mert hamarosan kijön a fürdőből.

-          Okéé jó éjt és jó légy! Sziaa Puszkaa

-          Neked is jó éjt és te is légy jó! Puszikázlak sziiaaa

Pont akkor tettük le mikor Hazza kilépett az ajtón egy szál bokszerben. Azt hittem, hogy abban a pillanatban elájulok. Kikerekedett szemekkel figyeltem kockás felsőtestét.

-          Mi az? Mit figyelsz rajtam ennyire?

Tudta, hogy izmos felsőtestét figyelem, de nem fixírozta tovább.

-          Kérdezhetek valamit? – ült éle mellém

-          Igen persze – mondtam

-          Volt már barátod? – kérdezte óvatosan

-          Nagyon hosszú kapcsolatom még nem volt

-          Értem… Most már aludnunk kéne, mert fáradt leszel holnap és akkor nem tudsz eljönni velem valahova.

-          Juuj hova megyünk?

-          Nem megyünk, sehova ha nem leszel kipihent!

-          Jó aludjunk akkor!

-          Jó de előtte lesz egy utolsó kérdésem – mosolygott Harry kaján vigyorral arcán – mi a kedvenc színed

-          Azt hiszem, hogy a zöld

-          Oksa most már aludjunk.

-          Jó éjszakát Harry – mondtam

-          Neked is szépségem – majd adott egy puszit a hajamra

Hozzábújva, mellkasára téve fejemet aludtunk el ölelésében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése